Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők számát növelni kell Magyarországon, hiszen azok piaci értéket képviselnek. Az eredetvédelmi programban 2017-ben országjáró konferenciasorozatot indítanak annak érdekében, hogy az ismereteket és tudást minél közelebb vigyék a termelőkhöz.
Az Eredetvédelem a termelők szolgálatában elnevezésű, november 15-i tanácskozáson Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta: a minisztérium 2015-ben indította eredetvédelmi programját, hogy gyarapodjon az oltalom alatt álló magyarországi földrajzi árujelzők száma és bővüljön a bennük rejlő lehetőségek kihasználtsága. Hozzátette: olyan nevekről van szó, amelyek hírüknél és a velük jelölt termékek minőségénél fogva sokak számára ismertek, elismertek, megvédésük közös érdek. Szerinte a magyar földrajzi árujelzők a nemzeti kincsek közé tartoznak, a legtöbb már most hungarikum, vagy a nemzeti értéktár része.
Czerván György hozzátette, olyan kincsek ezek, amelyeket a lehető legnagyobb gonddal kell óvni és továbbadni az utódok számára, ilyen például a szegedi paprika, a gyulai kolbász vagy a tokaji bor. Mint mondta, Magyarországon 58 név áll uniós oltalom alatt, 37 bor, 8 párlat, valamint 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A törekvés azonban az, hogy számuk minél magasabb legyen, minél jobban megközelítse az oltalomra valóban érdemes nevek számát.
Az államtitkár szerint az eredetvédelem elsősorban a helyi vállalkozásokat segíti, az általuk termelt hagyományos, jó minőségű termékeket határozza meg pontosan, illetve betartatja a jelölésükre alkalmazott névhasználat szabályait. Így lehet elérni, hogy e nevek megtartsák értéküket és több generáción át segítsék a vidéki termelői közösségek boldogulását. Megjegyezte, a földrajzi árujelzők az uniós mezőgazdasági minőségpolitikának az alapjai, mivel sok esetben a pályázatokban való részvétel előfeltételét jelenti az eredetvédelmi rendszer működtetése. Közölte, a magyar állam is értékeli az eredetvédelmet, hiszen például termőföld eladásakor vagy haszonbérbe adásakor előnyt élveznek a földrajzi árujelzős terméket előállítók.
Az államtitkár közölte, a szaktárcánál dolgoznak azon, hogy a földrajzi árujelző oltalomban rejlő lehetőségekkel minél több termelői közösség élhessen. A mostani tanácskozás folytatásaként 2017-ben országjáró konferenciasorozatot indítanak annak érdekében, hogy az ismereteket és tudást minél közelebb vigyék a termelőkhöz. A földrajzi árujelzők megszerzésében a minisztérium munkatársai aktív és folyamatos, ingyenes segítséget nyújtanak a termelőknek és a termelői közösségeknek.
Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a földrajzi árujelző használat legfontosabb előnye a termelők számára, hogy megfelelő alkalmazásakor jövedelmük növekedését eredményezi. Emellett az alaptörvény is rögzíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A szaktárca az eredetvédelemmel összefüggő feladatait ennek szellemében végzi.
Rámutatott, a piaci versenyben a homogén termékkel szemben versenyelőnyt éveznek az egyedi (heterogén), például földrajzi árujelzővel ellátott termékek, mivel azok nehezebben helyettesíthetők más termékekkel, így áruk is magasabb. Fontos az is, hogy a vásárlók minél szélesebb körű információt kapjanak az egyedi, jó minőségű termékről, mert csak így érvényesíthető a piaci előny, a magasabb ár. A földrajzi árujelzők erre hívják fel a vevők figyelmét.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön