Újra és újra felmerül a kérdés gazdálkodói körökben, hogy az általuk megtermelt és feldolgozott mezőgazdasági termékek online térben történő értékesítése során szükséges-e külön kereskedelmi kód felvétele, és ezzel összefüggésben melyek a legfontosabb adózási és bizonylatkiállítási tudnivalók.
Főszabály szerint, online értékesítés esetén a tevékenységi körök között szerepelnie kell az internetes kereskedelemnek, amit a TEÁOR’25 rendszer 2025. január 1-jei bevezetésével az értékesíteni kívánt termékkategóriák szerint szükséges meghatározni, azonban az őstermelő (kistermelő) speciális helyzetben van, ha a saját maga által megtermelt, feldolgozott javait internetes csatornán keresztül kívánja értékesíteni.
A Központi Statisztikai Hivatal álláspontjával összhangban megállapítható, hogy statisztikai szempontból kereskedelemi tevékenységnek a beszerzett áruk átalakítás nélküli, haszonnal történő tovább értékesítése tekinthető. Ha az őstermelő/kistermelő a saját maga által megtermelt és feldolgozott javait értékesíti és nem vásárolt termékeket, úgy statisztikai szempontból a növénytermesztés, állattenyésztés keretében megtermelt, és a feldolgozás eredményeként előállított javak értékesítése (akár piacon, akár interneten keresztül) nem minősülnek kereskedelmi tevékenységnek. Az értékesítéshez statisztikai szempontból tehát nem szükséges külön kereskedelmi kód felvétele.
Az interneten történő értékesítés tehát egy olyan gazdasági tevékenység, ami adószám birtokában folytatható (akár őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként, és ennek megfelelően adózik a megszerzett bevétele után), és a mezőgazdasági tevékenység keretében megtermelt és feldolgozott javak értékesítéséhez nem szükséges külön kereskedelmi kód felvétele (nem kereskedelmi tevékenység), és az ilyen módon történő értékesítés a termeléshez, feldolgozáshoz korábban felvett ÖVTJ alatt, annak részeként folytatható.
A bizonylatadással kapcsolatosan elmondható, hogy főszabály szerint az adóalanynak a termékértékesítéseiről számlát kell kibocsátani a termék beszerzője számára, azonban mentesül az adóalany a számlakiállítási kötelezettség alól (elég a nyugta) abban az esetben, ha az értékesített termék áfával számított ellenértéke nem éri el a 900 000 forint pénzösszeget, ha a terméket megvásárló, olyan nem adóalany személy, aki az ügylet adót is tartalmazó ellenértékét – legkésőbb a teljesítéskor – megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. (Fontos, hogy ha adóalanynak értékesít terméket, akkor minden esetben számlával kell bizonylatolni az ügyletet.)
Ezen a ponton szükséges megjegyezni, hogy megszűnt az a korábbi jogszabályi előírás, miszerint csak akkor bocsátható ki nyugta, ha az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, többcélú utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel fizetik meg, ami azt jelenti, hogy az értékesítő online értékesítés során is állíthat ki nyugtát az ügyletről abban az esetben is, ha átutalással történik az ellenérték megtérítése, feltéve, hogy a nyugtakibocsátás fent említett feltételei maradéktalanul teljesülnek.
A pénztárgépek használatáról szóló 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 1. számú melléklete tevékenységenként határozza meg, hogy kik azok, akik kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. A szóban forgó kistermelők/őstermelők, mivel a fentiek szerint nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet, ezen értékesítéseik tekintetében pénztárgép használatára nem válnak kötelezetté.
Utánvét esetén bár a nyugtaadás lehetőség ugyan, de kezelhetőbb megoldást biztosít, ha számlakiállításra kerül sor. Ugyanis, ha a csomag visszaküldésre kerül a feladóhoz, mert a vevő eláll a vásárlástól, akkor egyszerűbb sztornó számlát kiállítani az ügyletről, mint jegyzőkönyvet készíteni a nyugta érvénytelenítéséről. A számla kibocsátható elektronikus formában, amely megküldhető e-mailben vagy papír alapon (a termékkel postázható). Ahhoz, hogy a számlát minden esetben ki lehessen állítani, a webáruház felületén a vásárló részére biztosítani szükséges a számlázási adatok megadását.
Megjegyzendő, hogy a nyugta egyszerűbb érvénytelenítésére megoldást jelenthet az e-pénztárgép rendszer alkalmazása, főleg annak tudatában, hogy a papír alapon kiállított nyugtákról 2026. szeptember 1-jétől adatot kell majd szolgáltatni az adóhatóság felé, ezért is lehet célszerű a papír alapú nyugtatömb használata helyett a felhőalapú e-pénztárgép alkalmazására áttérni.
NAK / dr. Buzás Tivadar
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön