A többször permetezett platánfáknak is ritkul a lombjuk, hullanak a leveleik. A földre került leveleken sem a lisztharmat, sem a csipkéspoloska károsítása nem látható, egyértelműen a nyári aszály miatt kopaszodnak a fák (1. kép).
A vadgesztenyék talán jobban bírták az idei időjárás viszontagságait, de megjelentek a táphiány kezdeti jelei pl.: a levélszélek száradása. Ezen nem is csodálkozhatunk, mert a nyári vízhiány miatt a növények nem tudták a talajból felvenni a számukra fontos tápelemeket. Az ún. makroelemeket (NPK) főleg a talajon keresztül tudnánk pótolni, de a növények életében legalább annyira fontos mikroelemeket levéltrágyázással is pótolni lehet. A lombtrágyás permetezéssel az aszály káros hatásait is mérsékelhetjük, sokan kifejezetten csak ezért vetik be a levéltrágyákat a szántóföldön és az ültetvényekben is. Továbbra sem ígérnek nagy esőket a meteorológusok, ezért a permetlét kombinálni lehet pl.: egy biostimulátorral, biokondícionálóval vagy a szeptemberi UV ellen is védelmet nyújtó készítménnyel. A döntést bízzák a növényorvosra.
1. Kép: Elszáradt platán levelek
Injektálással meg tudták védeni a vadgesztenyét az aknázómolytól és a gubacsatkáktól is, azonban a tavaszi guignardia fertőzés tünetei még most is megtalálhatóak a leveleken. Jövőre hogyan lehetne védekezni a gomba támadása ellen? A vadgesztenye permetezését az aknázómoly rajzásához igazítjuk. A kezelést általában gombaölő szerrel kombináljuk, de a gomba ellen nem biztos, hogy pont ekkor kell védekezni. Sőt, az ideihez hasonló, elhúzódó hűvös és nedves tavaszon egy-két héten belül ismételni kell a kezelést, ha nem akarjuk, hogy őszig barna, száradó foltok csúfítsák el a lombot.
A szélsőségesen változékony időjárásunk kiszámíthatatlanná tette a károsítók megjelenését, felszaporodását. Lehet, hogy hetente más és más problémával kell szembenéznünk. Azonban a mereven, csak egy konkrét károsító leküzdését megcélzó - pl.: csak az aknázómolyról szóló - szerződések nem engedik meg a pénzösszegek átcsoportosítását. Az éves keretösszeg rugalmasabb felhasználását megengedő vállalkozói szerződésekkel jobb szakmai munkát végezhetnénk.
Lassan kikerülnek a virágzó egynyáriak az ágyásokból és sok parkban újra az árvácskák váltják fel őket. Az elmúlt években országszerte nehéz volt a fenntartásuk. A lombon és a virágon a szürkepenész, a gyökérnyakon és a gyökereken a talajlakó kórokozók fertőztek, néha 100%-os pusztulást okozva (2. kép). Ezekre a kórokozókra most is számíthatunk. Egyrészt mert az árvácskák valószínűleg ugyanazokba az ágyásokba kerülnek vissza, ahol már várják őket pl.: a szürkepenész tavasz óta elfekvő, fertőzésre képes gombaképletei. Másrészt az időjárásban sem várhatunk változást. Nedves, fényszegény, gyakran jóval fagypont feletti napokra is számíthatunk. Ezek a körülmények lassítják, de nem gátolják az említett kórokozók terjedését.
2. Kép: Elhalt árvácska
A káros talajlakó gombák, baktériumok ellen nincs talajfertőtlenítő növényvédő szer, mely a kiültetés előtt felhasználva biztosítaná a kórokozómenetes ágyásokat. Sajnos a tél folyamán sem tudunk hatékonyan védekezni ellenük, mert a felhasználható növényvédő szerek 15 oC alatt már hatástalanok a botritisz és a talajlakók ellen is. Amennyiben nem lehet más fajt választani az ágyásokba, akkor már a palántázásnál el kell kezdeni a védekezést. Jó visszajelzéseket kaptam a palántázóföldbe adagolt Trichoderma spp tartalmú készítményekről. Ezek a hasznos gombák gyorsan szaporodnak, átszővik a gyökérlabdát, a gyökereztető kockát és a növénykék már ezzel a védelemmel kerülnek ki a talajba. Ugyanezekkel a készítményekkel ültetés előtt az ágyások talaját is kezelhetjük. A talajvizsgálatra alapozott trágyázással, a szellősebb kiültetéssel és a szükség szerinti öntözéssel folytatódik az árvácskák tavaszig tartó növényvédelme.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön