Mezőgazdasági termelés

A Fenntartható Állattenyésztéssel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport 2025. szeptember 11-én Strasbourgban „Mit jelente egy jelentősen kevesebb állati eredetű fehérjét tartalmazó étrend?” címmel szakmai fórumot tartott, melynek keretében az állattenyésztés-, az élelmiszer- és a táplálkozástudomány, valamint a globális egészségügy és klinikai kutatás területén tevékenykedő szakértők osztották meg gondolatébresztő véleményeiket az állati eredetű élelmiszerek táplálkozásban betöltött szerepéről és jelenőségéről.

A különböző országok számos parlamenti képviselőjének és a főbb politikai csoportoknak a támogatásával létrehozott Fenntartható Állattenyésztéssel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoport (Sustainable Livestock Intergroup - SLI) célja, hogy elősegítse az állattenyésztési rendszerek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból történő fenntarthatóbbá tételét biztosító megoldások feltárását. A Munkacsoport kiemelt törekvése továbbá, hogy a fenntarthatóság mellett az élelmezésbiztonság, az állatjólét és a vidéki közösségek életképessége is biztosított legyen. A szakmai közösség létrehozásakor nem titkolt cél volt, hogy a szervezet központi szerepet játsszon a politikai döntéshozók, valamint a mezőgazdasági termelők és szakemberek egy platformra hozásában, a gyakorlatban oly gyakran tapasztalt nézőpontbeli „szakadékok” áthidalásában. Annak érdekében, hogy az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdák és a vidéki közösségek hangosabban hallathassák a hangukat és ezáltal nagyobb súllyal vehessenek részt a brüsszeli politikai vitákban a Munkacsoport 2025. szeptember 11-én Strasbourgban „Mit jelentene egy jelentősen kevesebb állati eredetű fehérjét tartalmazó étrend?” címmel szakmai fórumot tartott.

Fotó: Sustainable Livestock Intergroup - What would a diet with significantly less animal protein mean?

A találkozót Benoit Cassart európai parlamenti képviselő – aki a frakcióközi munkacsoport létrehozásának hangos szószólója volt – nyitotta meg azzal a kulcsfontosságú kérdéssel, hogy: Mit is jelentene egy jelentősen kevesebb állati eredetű fehérjét tartalmazó étrend követése? Elmondta, hogy a vörös húsok fogyasztását folyamatosan „démonizálják”, pedig egyes kiemelt népességcsoportok, például a fiatalok, az idősek és a várandós nők egészségére nagyon jótékony hatással van az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása. Valóban indokolt-e tehát a húsfogyasztás démonizálása?

Alexander Bernhuber európai parlamenti képviselő – aki pedig a frakcióközi munkacsoport létrehozásának egyik fő mozgatórugója volt – felvetette az élelmiszerekkel kapcsolatos úgynevezett „fekete-fehér” megközelítés kérdését, amely alapján egyes élelmiszereket rossznak, másokat pedig jónak tartanak. Elmondta, hogy természetesen továbbra is szükség van az élelmiszertermelés javítására, fejlesztésére, de el kell mozdulni ettől a polarizáló megközelítéstől az élelmiszerfogyasztás terén, mielőtt az káros hatással lenne az egészségünkre.

Fotó: Sustainable Livestock Intergroup - What would a diet with significantly less animal protein mean?

Cassart európai parlamenti képviselő, mint a rendezvény moderátora ezt követően átadta a szót a vendégelőadóknak, akik a következő témákról tartottak előadás a szakmai fórumon:

- Mennyire értékesek táplálkozási szempontból az állati eredetű élelmiszerek? - Flaminia Ortenzi, Global Alliance for Improved Nutrition (GAIN)

- Mennyire könnyű (vagy sem) az állati eredetű fehérjéket alternatívákkal helyettesíteni? - Jean-François Hocquette, National Research Institute for Agriculture, Food and Environment (INRAe)

- Mit tudunk valójában az állati eredetű élelmiszerekről és a krónikus betegségekről? - Alice Stanton, Royal College of Surgeons

Flaminia Ortenzi a GAIN-tól néhány, az alapvető tápanyagok globális hiányával kapcsolatos statisztikai adattal kezdte az előadását, majd az állati eredetű élelmiszereknek a táplálkozásban világszinten betöltött értékéről és jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy a világ népességének több mint fele nem fogyaszt elegendő mennyiségű alapvető tápanyagot. Több mint 4 milliárd ember nem fogyaszt elegendő vasat, riboflavint, folsavat és C-vitamint. Flaminia kiemelte, hogy ez nem csak a globális déli országokban fordul elő! A táplálkozási tulajdonságokat vizsgálva rámutatott, hogy nincs olyan élelmiszer, amely önmagában minden tápanyag tekintetében a tápérték szempontjából jól teljesítene, ezért van szükség kiegyensúlyozott étrendre, amely többféle élelmiszert tartalmaz. Egy egyszerű, de alapvető ténnyel zárta előadását: Néhány kulcsfontosságú tápanyag, amelyre szükségünk van csak és kizárólag az állati eredetű élelmiszerekben található meg.

Ezt követően Jean-François Hocquette az INRAe-tól osztotta meg az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos tanulmányok legfontosabb eredményeit. Az Eurobarométer adatai szerint az európai fogyasztók az élelmiszer-vásárlás során elsősorban az árat (54%), majd az ízt (51%) és az élelmiszer-biztonságot (46%) tartják fontosnak. Ezt követően felvázolta a közelmúltban közzétett, a húsalternatívákról szóló EASAC-jelentés (Meat alternatives) néhány kulcsfontosságú pontját. Míg – a feldolgozás intenzitásától függően – a növényi alapú helyettesítő termékek környezeti hatása csökkenthető, vannak bizonyos aggodalmak a mikrotápanyagok összetételével és biológiai hasznosulásával kapcsolatban. A tenyésztett „hús” kapcsán elmondta, hogy számos bizonytalanság áll fenn az életciklus-elemzésekkel (LCA) kapcsolatban és az egészségügyi előnyök és kockázatok a termékek korlátozott piaci jelenlét miatt továbbra is bizonytalanok.

Alice Stanton számos olyan szalagcímet mutatott be előadásában, amelyekben az állt, hogy „a tojás, a tejtermékek vagy a vörös húsok károsak az egészségre”, de kijelentette, hogy ezeket az állításokat tudományos tanulmányok cáfolták. Nagyszabású kohorsz vizsgálatok kimutatták, hogy a vörös hús semleges hatással van a halálozásra és a szív- és érrendszeri egészségre. (Megjegyzés: A kohorszvizsgálat (angolul cohort study) egy olyan megfigyeléses kutatási módszer, amelyben egy adott csoport (kohorsz) tagjait hosszabb időn keresztül vizsgálnak, hogy megfigyeljék, milyen egészségügyi események történnek velük és hogy ezek hogyan kapcsolódnak bizonyos tényezőkhöz, például az étrendhez, életmódhoz, környezeti hatásokhoz). Alice kiemelte, hogy aggodalomra ad okot, hogy egyes tudományos publikációk, szakpolitikai dokumentumok és táplálkozási irányelvek átvették és újra meghivatkozták a húsfogyasztással kapcsolatos korábbi, hibás számításokat és becsléseket. Különösen a Global Burden of Disease tanulmányra mutatott rá, amely anyag a 2019-es kiadásában 36-szoros növekedést rögzített a vörös húsfogyasztásnak tulajdonított halálesetek számában a 2017-es kiadásban rögzített értékekhez képest. Összefoglalóan elmondta: „Az egészséges táplálkozás segít megelőzni az alultápláltság minden formáját, valamint a nem fertőző eredetű betegségeket, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket, a stroke-ot és a rákot” (WHO), és hogy az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának drasztikus csökkentése – amelyet sok növényi alapú étrend javasol – világszerte tovább ronthatja a már amúgy is meglévő mikrotápanyag- és fehérjehiányt.

A szakmai fórumon elhangzott előadások anyagait az alábbi linken keresztül tölthetik le:

Presentations

Forrás: https://sustainablelivestockintergroup.eu/

What would a diet with significantly less animal protein mean?

NAK/Borovka Zsuzsa