Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos adatok kulcsszerepet játszanak az állattenyésztési ágazattal kapcsolatos tévhitek eloszlatásában, a kutatási eredményekre támaszkodva ugyanis reálisabb képet kaphatunk az ágazatról, amely pedig elősegítheti a lakosság szélesebbkörű tájékoztatását, valamint a megalapozottabb szakpolitikai döntések meghozatalát.

A Somos Ganadería − az Európai Állattenyésztés Hangja csoport spanyol platformja − a közelmúltban különböző ágazati szakértőket, tudósokat és véleményvezéreket hozott össze annak érdekében, hogy megvitassák az állattenyésztéssel kapcsolatos főbb mítoszokat, tévhiteket és hogy alapos tájékoztatást nyújtsanak az állattenyésztési ágazat hatásairól és fenntarthatóságáról. A rendezvény során kiemelték, hogy a tudományos adatok kulcsszerepet játszanak az ágazattal kapcsolatos tévhitek eloszlatásában, reálisabb és megalapozottabb képet nyújtva az állattenyésztésről.

Fotó: ELV - Debunking Myths About Livestock: Science in the Service of Truth

Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatban gyakran terjednek el olyan mítoszok és téves információk, amelyek eltorzítják a tényeket. Ezek a félreértések − amelyeket gyakran szóbeszédek és alaptalan sztereotípiák táplálnak − hozzájárulnak az ágazat fenntarthatóságával és előnyeivel kapcsolatos bizonytalanságok, képzavarok kialakulásához. A tudományos adatok azonban kulcsfontosságúak lehetnek a helyzet tisztázásában, pontos és tényeken alapuló információkkal szolgálhatnak a tévhitek ellen és reálisabb, jól alátámasztott képet adhatnak az állattenyésztésről.

A Somos Ganadería által „Az állattenyésztéssel kapcsolatos mítoszok megdöntése: Tudomány az igazság szolgálatában” címmel szervezett, több mint 100 fő részvételével lezajlott eseményre a spanyolországi Állatorvosi Főiskolák Általános Tanácsának székhelyén került sor. A rendezvény célja az volt, hogy különböző előadásokon és vitákon keresztül erősítse, bővítse a tudást az állattenyésztésről és elősegítse a megalapozottabb párbeszédet az ágazatnak a mai társadalomban betöltött szerepéről, fontosságáról.

Az esemény intézményi megnyitóján Ana Rodríguez Castaño, a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium (MAPA) mezőgazdasági erőforrásokért és élelmezésbiztonságért felelős főtitkára és Rufino Rivero, az Állatorvosi Főiskolai Szervezet (OCV) főtitkára vett részt.

Ana Rodríguez Castaño hangsúlyozta, hogy "az állattenyésztési ágazattal szembeni a médiában alkalmazott méltánytalan és tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében olyan tudományos alapokra kell támaszkodnunk, amelyek kiemelik e tevékenység hozzájárulását a közjavak létrehozásához. Ez a törekvés tükröződik vissza a Spanyol Élelmiszer-stratégia (ENA) 7. pillérében, amelyet kifejezetten a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásának szenteltek és amely hat alapvető szempontot foglal magában: az élelmezésbiztonságot, a fenntarthatóságot, a vidéki területek újjáélesztését, a táplálkozást és az egészséget, az innovációt és technológiát, végül pedig magát a fogyasztót".

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy "a fogyasztók döntő szerepet játszanak az élelmiszer-rendszerben, mivel vásárlási döntéseik határozzák meg, hogy mely termékek lesznek sikeresek és hogyan fejlődik a piac. Ahhoz, hogy felelős döntéseket hozhassanak, az információknak világosnak és hozzáférhetőnek kell lenniük".

Rufino Rivero az állattenyésztésben az elmúlt évtizedekben elért fejlődésről beszélt és ezeket az eredményeket „a gazdák és az állatorvosok közös erőfeszítéseinek tulajdonította olyan szakterületeken, mint az állategészségügy, az állatjólét, a takarmányozás, a szaporodásbiológia és a gazdaságirányítás”. Kiemelte továbbá az állattenyésztési ágazatnak „a lakosság táplálkozási szokásainak javításában, a vidéki közösségek fenntartásában, a GDP-hez való hozzájárulásban és Spanyolország nemzetközi hírnevének erősítésében betöltött jelentőségét”. Végezetül kijelentette, hogy „az állatgyógyászat továbbra is nagy támogatást nyújt az állattenyésztési ágazat számára, amely szektor ezáltal a nemzetközi piacokra való bejutása révén növelte értékét”.

Az állattenyésztéssel kapcsolatos mítoszok megdöntése: Tudomány az igazság szolgálatában

Ezt követően a Somos Ganadería előadását Miguel Ángel Higuera, az ANPROGAPOR, a spanyol sertéstenyésztők érdekeit képviselő szervezet igazgatója és e szövetség koordinátora tartotta. Rámutatott, hogy „hamis mítoszokkal, tévhitekkel és féligazságokkal körülvéve élünk, ezért van szükségünk a tudományra és annak szakembereire, hogy hangot adjanak nekünk, állattenyésztőknek, termék-előállítóknak és tájékoztassák a társadalmat arról, amit csinálunk, mert nincs rejtegetni valónk”.

A tudományos panelbeszélgetésben José Miguel Mulet, a Valenciai Műszaki Egyetem (UPV) biotechnológia professzora, Fernando Estellés, a Valenciai Egyetem Mezőgazdasági Mérnöki és Környezeti Iskolájának (ETSEAMN) professzora és az UPV precíziós állattenyésztési mesterképzésének igazgatója, valamint Antoni Dalmau, az Agrár-élelmiszeripari Kutatóintézet (IRTA) állatjóléti programjának kutatója és az Állatjóléti Minőségi Hálózat koordinátora vett részt. A panelbeszélgetés moderátora Matilde Moro, a spanyolországi húsmarha-tenyésztők legjelentősebb szakmai szervezetének (ASOPROVAC) a vezetője volt.

Beszéde során José Miguel Mulet utalt az úgynevezett CRISPR genomszerkesztési technológiára és kifejtette, hogy „gyorsan fejlődik ez a technológia, két-három éven belül valószínűsíthető, hogy megjelenik néhány genetikailag szerkesztett állat az állattenyésztésben”. Európának fel kell készülnie olyan szabályozásokkal, amelyek lehetővé teszik a forgalomba hozatalt, biztosítva, hogy az európai termelők egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek".

Fernando Estellés hangsúlyozta, hogy "vannak pozitív kilátások az állattenyésztési ágazat javítására, különösen a fenntarthatóság és az állatjólét tekintetében. Fontos kiemelni az ágazatban rejlő, a jelenlegi társadalmi igények kielégítésére szolgáló potenciált".

Antoni Dalmau megjegyezte: "A probléma az, hogy több tanulmányra van szükség a környezetünkben. Egy adott állati szervezeti egységnek a kölcsönhatása a környezettel egy északi országban eltér attól, ahogyan a déli országokban működik. Például északon az állatoknál 25 ºC-on hőstressz tapasztalható, míg a déli régiókban szinte az egész produktív életüket ezen a hőmérsékleten töltik az állatok. Ezért az európai jogszabályok megszövegezésekor olyan tanulmányokra van szükségünk, amelyeket a környezetünkben végeznek és amelyek igazolják és bemutatják ezekre a régiókra vonatkozó eredményeket."

Matilde Moro rámutatott, hogy "Európában évek óta számos szakpolitikai döntés elszakadt a tudományos alapoktól. Fontosnak tartjuk a tudósok felhatalmazásának megerősítését, annak érdekében, hogy Európa vezető szerepet tölthessen be az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben, a technológiai fejlődésben és az állatjólét javításában. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük versenyképességünket és kimerítjük állattenyésztési erőforrásainkat".

Panelbeszélgetés: „Több kommunikációval a félretájékoztatás ellen”

Ezt követően „Több kommunikációval a félretájékoztatás ellen” címmel panelbeszélésre került sor, amelyet Juan Pascual, az Elanco franciaországi, ibériai és olaszországi alelnöke moderált. A panelbeszélgetés résztvevői Óscar González-Recio, az INIA vezető kutatója, Gemma Tico, kommunikációra szakosodott állatorvos és Elisa Plumed, agrár-élelmiszeripari újságíró voltak.

Juan Pascual hangsúlyozta az esemény jelentőségét: "A társadalom általában véve nem rendelkezik elegendő ismeretekkel az állattenyésztés és az élelmiszer-előállítás területein. Az ismeretek hiánya pedig gyakran gyanút kelt a lakosságban, a fogyasztókban az alkalmazott gyakorlatok meg nem felelősége vagy az élelmiszerek minősége tekintetében.”

Óscar González-Recio kiemelte az időzítés fontosságát a tudományos kommunikációban, hangsúlyozta, hogy „a kommunikációt a tudósok által támogatott kutatásnak kell megelőznie annak érdekében, hogy az ágazatból érkező üzeneteket árnyaltan és összetetten lehessen közvetíteni”.

Gemma Tico hasonlóképpen azzal érvelt, hogy "szükség van a kommunikációra és az információk megosztásra. Ezért meg kell találnunk az egyensúlyt a tudományos adatok gyakorlatiasabb bemutatása terén, be kell tudnunk mutatni, hogy hogyan is alkalmazhatjuk a tudományt a mindennapokban, ahelyett, hogy csak nyers adatokat mutatnánk be".

Végül Elisa Plumed kifejtette, hogy "nem a félretájékoztatás ellen kell harcolnunk, hanem azon kell dolgoznunk, hogy a média által közvetített információáradatba beillesszük az üzeneteinket. Ez magában foglalja a világos üzeneteket tartalmazó kommunikációs stratégiák kialakítását, a történetmesélés alkalmazását a nyers adatok bemutatása helyett és az újságírók bizalmának elnyerését is annak érdekében, hogy pontosabban, megfelelőbben tudjanak beszámolni az állattenyésztési ágazatról".

Zárszó

Végezetül Luis Alberto Calvo, a Spanyol Állatorvosi Főiskolák általános tanácsának elnöke mondott záróbeszédet, hangsúlyozva, hogy „a gazdaságok jövedelmezősége elengedhetetlen a fenntarthatóság biztosításához, valamint kiemelte azt a hatást, amit a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyakorol az ágazatra napjainkban”.

Az eseményről további részleteket és az eredeti, spanyol nyelvű cikket a Somos Ganaderìa weboldalán érhetik el. Az eseményről készült néhány videót pedig itt találhatják.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

Debunking Myths About Livestock: Science in the Service of Truth

NAK / Borovka Zsuzsa